Mire figyeljünk társasházi lakás vásárlásánál?

Név*
E-mail*
Telefon*
Üzenet*
 
*
 

Hányszor nézzük meg a lakást?

A kiszemelt ingatlant érdemes többször is megtekinteni mind belülről, mind kívülről. Indokolt, ha az első rövid, 15-20 perces megtekintés után még két másik napszakban is nézzük meg a lakást, s egyszer egy kicsit hosszabb időt, mondjuk egy órát eltöltünk a környéken, illetve az ingatlanban.

Törekedjünk arra, hogy már a második alkalommal minden döntéshozó ott legyen az ingatlan megtekintésénél, (és mindent alaposan vegyünk szemügyre, próbáljuk elképzelni magunkban, hogy ott lakunk), ha szakértőt viszünk, az is.

Mit is nézzünk, kit kérdezzünk?

Célszerű beszélgetni a szomszédokkal, megtudni, hogy mikor épült a ház, ha látta, meséljen róla bővebben. Érdemes figyelni arra, hogyan fordul a nap – az ingatlan tájolására, zajra, környezetre, szomszédokra, út állapotára, megközelíthetőségre (télen is), infrastruktúrára, engedéllyel épült-e minden, s az ezekre vonatkozó iratokba kérjünk betekintést.

Utánajárni a tulajdonosoknak

Fontos szempont, hogy ki vagy kik a tulajdonosok, vannak-e haszonélvezők, esetleg van-e olyan haszonélvező, aki már elhunyt, csak épp nem vezették át a tulajdoni lapon. Ezzel ugyanis szeretnek spórolni az emberek, mondván, hogy majd eladásnál rendezik a helyzetet.

Lényeges a tulajdonjog tisztázása, de az is fontos, hogy utánanézzünk a tulajdonos személyének, s ne csak egy személyi igazolványt és egy tulajdoni lapot kérjünk, hanem az ügyvédünk kérje le a BM-adatbázisból a tulajdonosra vonatkozó adatokat, ugyanis előfordult már olyan eset, amikor valaki hamis személyi igazolvánnyal próbálta értékesíteni az ingatlant.

Műszaki problémák

Szintén utána kell járni annak, hogy mi, milyen mértékben lett felújítva. A szakemberekkel a kiszemelt lakásban való megjelenés kétélű fegyver, hiszen néha előfordulhat, hogy a felkért szakember irigységből beszéli le a vevőt az ingatlanról. Ugyanakkor persze jó esetben sok hibára felhívhatja a figyelmet.

A falak, az elektromos hálózat, vezetékek állapotának érdemes utánajárni. A legegyszerűbb ezeknél az eladótól megtudni a helyzetet. Az ingatlanközvetítő szerint egyébként az eladó részéről egyszerűbb és tisztességesebb dolog, ha ismerteti a hibákat a vevővel. Gyakran tapasztalható persze, hogy gyors felújításokkal – például egy tapétával – próbálnak meg eltüntetni statikai repedéseket, melyek sokszor még azelőtt kiderülnek, hogy értékesítésre került volna az ingatlan, így nem sok értelme van erre pénzt áldozni – vélekedett.​

Ha értünk hozzá, akkor magunk is kipróbálhatjuk a beépített gépek, gépészet hatásfokát, működőképességét. Ellenőriznünk kell a szerkezeti megoldásokat: alap, falak, födém (arra is figyelni milyen anyagból van: stukatúr vagy beton), tető, nyílászárók. Fontos a szagra is figyelni, ha belépünk egy ingatlanba, mert a doh figyelmeztető jel lehet. Repedés, süllyedés, vizesedés szintén árulkodó. Ha átépítési, emeletráépítési, bővítési terveink vannak, meg lehet kérni az eladót az alap melletti feltárási lehetőségre is

Beszéljük meg a közös képviselővel a ház dolgait

Társasházi lakás vásárlásakor az egyik legfontosabb teendő, hogy üljünk le a közös képviselővel megtárgyalni a ház ügyeit. Lényeges, hogy lássuk, a társasháznak van-e jövője, mit terveznek, várható-e felújítás, szigetelés. Ez ugyanis a felújítási alap növelésével jár. Ennek kapcsán mindenképpen érdeklődjünk a megtörtént és a tervezett felújításokról, utóbbi miatt ugyanis elképzelhető, hogy komolyabb összegű célbefizetésre fog sor kerülni. Kérdés, hogy ezt be tudjuk-e vállalni egy lakásvásárlás után, ha esetleg a törlesztőrészleteket is fizetjük.

​Érdemes utánajárni, hogy a lakások számához viszonyítva mekkora tartozása van a háznak, mit mond erről a közös képviselő. Mostanában persze alig akad ház, ahol ne lenne tartozás, ugyanakkor nem jó olyan helyzetbe csöppenni, hogy a házban egyszer csak elzárják a meleg vizet.

Figyeljünk oda a tartozásokra!

​A lakást csak a nullás igazolás birtokában vegyük meg, tehát az előző tulajdonos mindenképpen fizesse meg tartozását, ugyanis azt később rajtunk is követelhetik. (Az alapító okirat határozza meg, de általában a közös költséget az adásvételi szerződés megírásától az új tulajdonos fizeti, így a réginek rendelkeznie kell a nullás igazolással. A közművek esetében ezzel szemben a birtokba adás időpontjában kell az átírásokat megejteni, illetve a régi tulajdonosnak rendezni a tartozásait). Abban az esetben, ha a tulajdoni lapon nem szerepelnek bejegyzések, akkor ráérünk utánanézni a tartozásoknak, viszont, ha ezekkel a tulajdoni lapon is találkozunk, akkor még a foglaló letétele előtt járjunk utána a közműcégeknél és a közös képviselőnél. Amennyiben hitelre vesszük a lakást, akkor az önerőt is inkább csak úgy adjuk oda, hogy az eladóval együtt fizetjük ki a lakást terhelő, fennálló tartozásokat.

Folyamatban lévő perek

​Érdemes még utánanézni a pereknek, melyek egyébként a tulajdoni lapról kiderülnek, de a részleteket a közös képviselővel érdemes megtárgyalni.

Várható felújítások

​Ehhez kapcsolódóan egy társasháznál minden esetben érdemes tisztában lenni annak statikai állapotával, hiszen ebből következtethetünk a leendő felújításokra. Érdemes megtudni, hogy megtörtént-e és mikor a strangok, a gáz- és vízvezetékek cseréje, a tető felújítása, a homlokzat rendbetétele, az esetleges szigetelés. Olyan apróságokra is érdemes figyelni, hogy például a gázcsövek hegesztettek-e, vagy más megoldással kapcsolódnak. Utóbbi esetében ugyanis tervezhetjük már a költséges cserét. Lényeges a kémények állapota, hogy béleltek-e. Erre következtethetünk például abból is, hogy korszerű saválló ajtó van rajta vagy sem. Egy kémény bélelése emeletszámtól függő, s akár több 100 ezres költség is lehet az új lakástulajdonosnak.

Megosztás itt:
error: Védett tartalom !!