Ingatlan bérbeadás

Ingatlan bérbeadása adószámhoz kötött tevékenység

A társasháznak a közös tulajdonának tárgyát képező ingatlanrész bérbeadásából származó bevétele teljes egészében a társasház adóköteles jövedelmének minősül, ezért amennyiben a társasház még nem rendelkezik adószámmal, abban az esetben a társasház köteles az állami adóhatóságnál az adószámának megállapítása érdekében még a tevékenység megkezdése előtt bejelentkezni. [Art. 17. § (1) bekezdés c) pont]

A társasházak nem élhetnek az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott kivételes lehetőséggel, amely szerint az ingatlan bérbeadása (haszonbérbe adása) esetén a magánszemély adózó mentesülhet az adószám megszerzéséhez előírt bejelentési kötelezettség teljesítése alól a jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén. [Art. 22. § (16) bekezdés]

A társasház az adóköteles tevékenység megkezdését megelőzően az állami adóhatóságnál erre a célra rendszeresített nyomtatványon, írásban köteles teljesíteni a bejelentkezési kötelezettségét.

Ha a társasház a bejelentkezési kötelezettségét jogszabálysértő módon a tevékenység megkezdését követően teljesíti, abban az esetben a bejelentkezés alkalmával a tevékenység kezdő időpontját is köteles az állami adóhatósághoz írásban bejelenteni. [Art. 17. § (1) bekezdés c) pont]

A társasház 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, amennyiben adószámhoz kötött tevékenységet, illetve adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat. [Art. 172. § (1) bekezdés d) pont]

Könyvvezetés és beszámoló ingatlan bérbeadás esetén

A társasház esetében a könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségek teljesítésére vonatkozó szabályokat elsősorban a számvitelről szóló törvény, valamint annak előírásait tovább részletezve, illetve pontosítva, a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet tartalmazza.

Amennyiben a társasház a naptári évben az alaptevékenységen kívül üzletszerűen, ellenérték fejében vállalkozási (pl. ingatlan bérbeadási) tevékenységet is végez, abban az esetben a könyvvezetés során elkülönítetten kell kimutatni az alaptevékenységgel, illetve a vállalkozási tevékenységgel összefüggő (ár)bevételeket, ráfordításokat (költségeket), kiadásokat. [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 8.§ (9) bekezdés]

A társasháznál ebben az esetben úgy kell a könyvvezetést kialakítani, hogy a vállalkozási tevékenység (ár)bevétele és ráfordításai (költségei), kiadásai az alaptevékenység bevételeitől és ráfordításaitól (költségeitől), kiadásaitól, gazdasági eseményeitől elkülönüljenek, és ezáltal megbízhatóan kimutatható legyen a vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye. [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 8.§ (10) bekezdés]

Ha a társasház üzletszerűen, ellenérték fejében bérbeadási tevékenységet végez, abban az esetben figyelemmel kell lenni a beszámoló formájára és a könyvvezetés rendszerére vonatkozó előírásokra is.

Amennyiben a társasház alaptevékenységből és vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege két egymást követő évben, évenként az 50 millió forintot nem haladja meg, abban az esetben a társasház egyszerűsített beszámolót készíthet és egyszeres könyvvitel vezetésére jogosult.

Amennyiben a társasház alaptevékenységéből és vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege két egymást követő évben, évenként az 50 millió forintot meghaladja, abban az esetben egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni és kettős könyvvitel vezetésére köteles.

A jogelőd nélkül alapított társasház esetében a tárgyévi várható éves (ár)bevételt, és ha van, abban az esetben a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) (ár)bevételt kell figyelembe venni az értékhatár elérésére vonatkozó számításoknál. [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 7.§ (1)-(3) bekezdés]

A társasháznak a mérlegben a követelések között elkülönülten kell szerepeltetnie a közös tulajdon hasznosításából származó hátralékokat. [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet. 12. §]

A társasháznak az eredménylevezetésben, illetve az eredménykimutatásban a bevételei között a bérleti díjból származó bevételeket külön is szerepeltetni kell. [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet. 17. § (2) bekezdés]

Számviteli bizonylat kiállítása az ingatlan bérbeadás bevételéről

Az ingatlan bérbeadási tevékenységet végző társasház nyomdai úton előállított számlatömböt, nyugtatömböt, vagy az állami adóhatósághoz bejelentett számlázó programot is használhat az ügyletek teljesítésének igazolására, amelyek megvásárlása a társasház adószámának közlésével lehetséges.

A társasház azonban ingatlan bérbeadás esetén alapesetben mentesülhet a számlakibocsátási kötelezettség teljesítése alól, mivel az ingatlan bérbeadás a tevékenység sajátos jellegére tekintettel alapesetben mentes az általános forgalmi adó alól, azonban ebben az esetben a számla kibocsátása helyett gondoskodnia kell az ügylet teljesítését tanúsító olyan okirat kibocsátásáról, amely a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül. [Áfa. tv. 165. § (1) bekezdés a) pont]

Amennyiben a társasház ingatlan bérbeadás esetén számla kibocsátása helyett számviteli bizonylatnak minősülő okirat kiállításával gondoskodik az ügylet teljesítésének igazolásáról, azt a bérlőnek el kell fogadnia, ha az okirat megfelel a számviteli törvényben a számviteli bizonylatra meghatározott követelményeknek.

Az ingatlan bérbeadást végző társasház abban az esetben is az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozik és az előírásoknak megfelelően köteles az ügylet teljesítését igazoló számla (nyugta) vagy számviteli bizonylat kiállítására, ha kizárólag adómentesnek minősülő ingatlan bérbeadási tevékenységet végez, vagy jogszerűen az alanyi adómentességet választotta.

Amennyiben a bérbeadást végző társasház az adóhatóságnak tett előzetes bejelentés lehetőségével élve az ingatlan(rész) bérbeadását az általános forgalmi adó tekintetében adókötelessé tette, abban az esetben a bérlő részére az előírásoknak megfelelő számla (illetőleg nyugta) kibocsátásáról kell gondoskodnia.

A társasház ingatlan bérbeadás esetén nyugta adásával is teljesítheti a bizonylat kiállítására vonatkozó kötelezettségét, ha az ellenérték (adót is tartalmazó) összege nem éri el a 900 ezer forintot és az ingatlan bérlője olyan nem adóalanynak minősülő személy (pl. magánszemély), aki az ellenértéket a teljesítés napjáig készpénzzel (vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel) maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását a társasháztól nem kéri. [Áfa. tv. 165. § (1)-(3) bekezdés]

Az ellenérték készpénzzel (készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel) történő megfizetése esetén a számlát (nyugtát) általában haladéktalanul ki kell állítani, más módon történő fizetés esetén a számlát legkésőbb az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott teljesítés időpontjától számított 15. napon ki kell bocsátani, előlegfizetés esetén is, továbbá figyelemmel kell lenni a különleges rendelkezésekre.

Ingatlan bérbeadásból származó adóköteles jövedelem

A társasháznak a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész, például parkolóhely, gépkocsibeálló, garázs, pincehelyiség, tárolóhelyiség, üzlethelyiség, irodahelyiség, raktár vagy falfelület bérbeadásából származó bevétele teljes egészében a társasház adóköteles jövedelmének minősül. [Szja. tv. 75. § (5) bekezdés]

A társasház ingatlan bérbeadásból származó jövedelmének megállapításánál a megszerzett bevétel összegéből költségek levonására sem tételes költségelszámolással, sem költségátalány elszámolásával nincs lehetőség, mivel a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezése alapján a társasház ingatlan bérbeadásából származó bevétele teljes egészében a társasház adóköteles jövedelmének minősül.

A társasház ingatlan bérbeadásból származó jövedelme után a közösségnek jelenleg 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséget kell teljesítenie. [Szja. tv. 8. § (1) bekezdés]

A társasház által fizetendő személyi jövedelemadó mértéke a 2016. január 1-jétől megszerzett jövedelmek esetében jelenleg az adóalap 15 százaléka, azonban a korábbi években a személyi jövedelemadó mértéke az adóalap 16 százaléka volt.

A társasháznál a közös tulajdonú ingatlanrész bérbeadása esetén a bérlők által ténylegesen megfizetett bérleti díjak alapulvételével kell a fizetendő személyi jövedelemadót megállapítani, függetlenül attól, hogy a könyvvezetési kötelezettségét az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében teljesíti, de a számviteli nyilvántartásokban a könyvvezetés módjának megfelelő szabályokat kell alkalmazni. [Szja. tv. 9. § (2) bekezdés]

A társasháznak a közös tulajdonú ingatlanrész bérbeadása esetén a helyi adókról szóló törvény és az önkormányzat(ok) rendelete(i) alapján kell a helyi adókkal összefüggő adókötelezettségeit teljesítenie.

A fővárosban Budapest Főváros Önkormányzata jogosult a helyi iparűzési adó megállapítására, azonban az egyes kerületi önkormányzatok képviselő testülete a kerületük közigazgatási területén jellemzően építményadó, telekadó bevezetéséről is dönthet, amelyek megfizetésére vonatkozó szabályokról a kerületi önkormányzatok ügyfélszolgálatán kell tájékozódni.

A társasház az ingatlan bérbeadásból származó jövedelme után egészségügyi hozzájárulás fizetésére egyáltalán nem kötelezett, abban az esetben sem, ha az a tárgyévben az egymillió forintot meghaladja.

Ingatlan bérbeadáshoz kapcsolódó adómentes bevételek

A társasház alapító okirata szerint a közös tulajdonba tartozó ingatlanrészek, épületberendezések fenntartásának (üzemeltetésének, karbantartásának és felújításának) költsége a tulajdonostársakat terheli, amelyet a közgyűlés által elfogadott összegű közös költség befizetésével teljesítenek. [Tht. 24. § (1) bekezdés]

A tulajdonostársak által közös költségre teljesített befizetések a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezése szerint a társasház olyan bevételének minősülnek, amelyek után a társasháznak nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. [Szja. tv. 75. § (3) bekezdés]

A társasház által a bérlőkkel kötött szerződés alapján a bérlők részére közvetített szolgáltatások (úgy mint például a társasház által fizetett közüzemi díjak) tovább számlázott ellenértékének minősülő bevételek után a társasháznak szintén nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. [Szja. tv. 75. § (3) bekezdés]

A társasház által közvetített szolgáltatások közé tartoznak a társasház által a saját nevében igénybe vett olyan szolgáltatások, amelyeket a társasház a bérlőkkel megkötött szerződésben meghatározott módon a bérlők részére változatlan formában tovább számláz, úgy mint például a bérbe adott ingatlanrész üzemeltetési költségei közé tartozó továbbszámlázott közüzemi díjak, valamint a bérleti szerződés alapján a bérlők által fizetendő, azonban a közösség által kifizetett (megelőlegezett) egyes karbantartási és felújítási költségek.

Amennyiben a közüzemi számlák a bérlő nevére átírva érkeznek, abban az esetben a bérlő által közvetlenül a szolgáltatónak fizetett díjak a társasháznál nem számítanak bevételnek, továbbá a társasház azokat költségként sem számolhatja el.

A társasház jövedelmének megállapításánál nem kell figyelembe venni azt a kapott vagyoni értéket, amelyet a közösség köteles visszaszolgáltatni, így különösen a kapott kölcsönt, hitelt. [Szja. tv. 7. § (1) bekezdés c) pont]

A társasház jövedelmének megállapításánál nem kell figyelembe venni a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a biztosítót a biztosítási szerződés alapján terhelő kötelezettség keretében a biztosító által juttatott vagyoni értéket sem. [Szja. tv. 7. § (1) a) pont, 1. számú melléklet 6.6. pont, 3. § 64. pont]

Az adóelőleg megfizetése

Amennyiben a társasház adóköteles bevétele kifizetőtől (például belföldi gazdasági társaságtól, egyéni vállalkozótól) származik, abban az esetben a társasháznak kifizetett adóköteles összegből az adót a kifizető állapítja meg, azt levonja, befizeti és igazolást állít ki a társasház részére. [Szja. tv. 75. § (6) bekezdés]

Az előzőek alapján, amennyiben a társasház például kifizetőnek minősülő bérlővel köt szerződést a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész (például lakás, üzlethelyiség, parkolóhely, tetőtér vagy falfelület) bérbeadására, abban az esetben a kifizető köteles a társasház közösség részére általa fizetett bérleti díj alapján az adó megállapítására, annak levonására és befizetésére, ebben az esetben a társasháznak önállóan teljesítendő adóelőleg-fizetési kötelezettsége nem keletkezik.

Amennyiben a társasház adóköteles bevétele nem kifizetőtől, hanem például magánszemélytől származik, vagy az adóelőleg levonására bármilyen okból nincs lehetőség, abban az esetben az adót a társasháznak kell megállapítania és negyedévenként az adózás rendjéről szóló törvénynek az adóelőleg-fizetésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megfizetnie. [Szja tv. 75. § (6) bekezdés]

Ha az adóköteles bevétel nem kifizetőtől származik, hanem például magánszemélytől, abban az esetben az adóelőleg megállapítására, megfizetésére a bevételt megszerző társasház köteles a negyedévet követő hónap 12. napjáig, azonban a társasháznak mindaddig nem kell adóelőleget fizetnie, amíg az adóév elejétől összesítve, vagy egyébként, amely negyedévben a fizetendő összeg nem haladta meg a 10 ezer forintot. [Szja. tv. 46. § (9) bekezdés]

A határidőben meg nem fizetett adóelőleg után az adóévet követő év második felében késedelmi pótlékot kell fizetni, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része, azonban a késedelmi pótlék alapját csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével (nettó pótlékszámítás). [Art. 165. § (2) és (3) bekezdés, 167. § (1) bekezdés]

Adóbevallás benyújtása az adóköteles jövedelméről

A társasháznak az éves adóbevallásában kell azokról a jövedelmeiről beszámolnia, amelyekre vonatkozóan adómegállapításra kötelezett, továbbá az éves adóbevallásában kell az adóévben megfizetett adóelőlegek beszámításával a még fizetendő vagy visszaigényelhető adó összegét is meghatároznia.

A társasháznak a közös tulajdonú ingatlan bérbeadása esetén a kifizetőnek minősülő bérlő(k) által fizetett bérleti díjból származó bevételekről nem kell az éves adóbevallásában elszámolnia, mivel ebben az esetben az adómegállapítási és az adóbevallási kötelezettségeket a kifizető köteles teljesíteni. [Szja. tv. 75. § (6) bekezdés]

Amennyiben a kifizető bármilyen okból elmulasztotta az adómegállapítási kötelezettségét teljesíteni, abban az esetben a társasház köteles annak teljesítésére a nem kifizetőtől származó adóköteles jövedelemre vonatkozó szabályok szerint.

A társasháznak a kifizetőnek nem minősülő magánszemélyek vagy külföldi szervezetek részére végzett ingatlan bérbeadás esetén kell az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmeiről az éves adóbevallásában beszámolnia, mivel esetükben az adómegállapítási kötelezettség teljesítésére a társasház köteles.

A társasháznak a személyi jövedelemadóról az adóévet követő év május 20-áig kell adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallást benyújtania, továbbá az előlegként meg nem fizetett adót is eddig az időpontig kell megfizetnie. [Szja. tv. 75. § (6) bekezdés, Art. 1. számú melléklet]

A társasháznak az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában negyedéves bontásban, a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségként kell bevallania azt az adóelőleget, amelynek megfizetésére az adott negyedévben maga volt köteles. [Szja. tv. 46. § (10) bekezdés]

 

Forrás: acton.hu

Megosztás itt:
error: Védett tartalom !!