Tűzvédelmi előírások

2016.01.01-től megváltozott a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény, és a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet, és életbe lépett 2015-től a  9/2015. (III. 25.) BM rendelet, amely érzékenyen érinti a társasházakat.

A legfontosabb újítás az előírt foglalkoztatási kötelezettség, ezen kívül 2016. január 1-től ismét kötelező a háromszintesnél magasabb és tíznél több lakó- és üdülőegységet magában foglaló társasházakra vonatkozó tűzvédelmi használati szabályok kidolgozása, aktualizálása jogszabály változásoknak megfelelően.

A dokumentum elkészít(tet)ése és annak a lakókhoz való eljuttatása a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, ezek hiányában az épület, épületrész tulajdonosának feladata.

2016.01.01-től a társasházak tűzvédelmi használati szabályzatának tartalmaznia kell (2016.02.25.):

  • a tűzjelzés tartalmi követelményeit,
  • az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység szabályait,
  • a tárolásra vonatkozó előírásokat,
  • a nyílt láng használatára és a dohányzásra vonatkozó korlátozásokat,
  • a tüzelő- és fűtőberendezések, továbbá az elektromos berendezések használatának előírásait,
  • a tűzoltási felvonulási területre vonatkozó szabályokat,
  • a lakók, illetve az ott-tartózkodók riasztásának és menekülésének lehetséges módozatait,
  • a tűzvédelmet biztosító eszközök, berendezések használatára vonatkozó előírásokat,

 A szabályzat frissítésére legkésőbb 2016. március 31-ig adtak haladékot.

Tűzvédelmi szabályzat, tűzvédelmi házirend, tűzvédelmi oktatás

A lakóépület kezelését végző köteles kidolgoz(tat)ni az épületre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat, a lakók riasztásának, a menekülésnek a lehetséges módozatait, a felszerelt tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó előírásokat, valamint köteles gondoskodni ezek megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról. (Tűzvédelmi szabályzatban illetve tűzvédelmi házirendben)

A tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat legalább évente egy alkalommal a lakókkal ismertetni. Az oktatást a közgyűléssel egyidejűleg is meg lehet tartani. Az oktatás megtörténtét jelenléti íven célszerű igazoltatni. Készíthető rövidített kivonat is, melynek átvételét, az abban foglaltak megismerését és tudomásul vételét írásban lehet rögzíteni

Tűzoltó készülékek

 A liftgépházban, valamint az elektromos főelosztó helyiségben kézi tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. A liftgépházban található elektromos berendezések, vezérlő elektronikák miatt ajánlatos gázzal oltó berendezést elhelyezni, az elektromos főkapcsoló helyiségben pedig lehet porral oltó készülék is. A tűzoltó készüléket, amennyiben az a régi, MSZ 1040 szerint készült, fél évenként kell felülvizsgáltatni, ha az új MSZ EN 3 szerint, akkor elegendő évente felülvizsgáltatni, viszont negyedévente szemrevételezéssel kell ellenőrizni, és ezt nyilvántartásban kell dokumentálni

 Fali tűzcsap (száraz)

 A száraz felszálló vezetékek a beavatkozást gyorsítják meg, ezért rendszeresen ellenőriztetni kell. Az ellenőrzés fő szempontjai: szerelvényei minden szinten megvannak és épek-e,  a felszálló vezetéket 5 évente nyomáspróbáztatni kell, melynek során vizsgálják a rendszer nyomásállóságát és tömörségét, a zárt csap állásoknál nem lehet lényeges szivárgás, tömítetlenség.  Egyes középmagas, valamint a magas épületekben nyomás alatti fali tűzcsap hálózat került beépítésre, mellyel szükség esetén a lakók is megkezdhetik a tűz oltását. Magasabb épületekben, illetve elégtelen víznyomás esetén hálózat tartalmazhat egy nyomásfokozó szivattyút is, melyet szintén ellenőriztetni kell. A víznyomás a legfelső szinten elhelyezett nyomásmérő műszeren, vagy a tűzcsapra csatlakoztatott ellenőrző nyomásmérővel ellenőrizhető. A fali tűzcsap hálózatot félévente arra illetékes szakcéggel ellenőriztetni kell, melynek során megvizsgálják, hogy szerelvényei (tűzcsap, tömlő(k) sugárcső) megvannak és épek, a sugárcsővel szerelt tűzoltó nyomótömlők csatlakoztatva vannak-e a tűzcsapokhoz, a tömlők 5 évenként esedékes nyomáspróbája megtörtént-e (az elvégzett nyomáspróbát a nyomáspróbát végző, arra illetékes szakcég a tömlőre bélyegzi, a tömlő végétől 2 méteren belül). A 2/2002.(I.23.) BM rendelet 1. sz. melléklet III. fejezet előírásai alapján a tűzi vízhálózatot félévenként felül kell vizsgáltatni.

Hő és füstelvezetés

Tűz esetén a menekülést a füst akadályozza, és fulladást okozhat. A 2-4 szintes lakóépületek közlekedőin, lépcsőházaiban kézzel nyitható ablakokkal biztosítható a hő- és füst elvezetése, a középmagas és magas lakóépületekben általában a legfelső szinten beépített ablak segítségével történik. A füstelvezető ablak nyitása, távműködtetése történhet mechanikusan, acél huzal segítségével, vagy elektromos módon.

A füstelvezető ablak nyitását középmagas lakóépületben az alsó és a legfelső szintről, míg magas épület esetében valamennyi szintről biztosítani kell.

A füstelvezető rendszert rendszeres időközönként felül kell vizsgáltatni, az elvégzett vizsgálatot dokumentáltatni kell.

Menekülési útvonal, kiürítési lehetőség biztosítása

 A panelos épületek többségében, ha a lépcsőn a lejutás akadályozott, felfelé is lehet menekülni, egyrészt a tetőre, másrészt a szomszédos lépcsőházon keresztül a szabadba. A lakóházakban vagyonvédelmi okból (a „csövesek” távoltartására) ezek az átjárók az épület kezelője, esetleg a lakók által zártak. Ha a közelben, üvegablakos tartóban elhelyezésre kerül a kulcs (és ez mindenkor rendelkezésre áll), ez nem jelent gondot. Megoldás lehet még a kulccsal történő zárás esetén, ha a nyitás (megfelelő műszaki megoldással) tűz esetén automatikusan megtörténik. Ha minden lakó rendelkezik is esetleg kulccsal, nem biztos, hogy vész esetén a kulcs a lakónál lesz, és nem biztosított a lakóházban (esetleg akár illetéktelenül) lévő idegen személy menekülése.

A menekülési útvonalakat szabadon kell tartani, azok még átmenetileg sem szűkíthetők le, azokon pl. lomok tárolása tilos

Megosztás itt:
error: Védett tartalom !!